Jól megváltoztatta a kis életünket ez a lányka. Nem számítottunk ugye még az érkezésére, de utólag visszagondolva jó, hogy így történtek a dolgok, és már mindenen túl vagyunk. Egy hét kórház után, vége az első itthoni hetünknek. Anna nagyon jó kislány. Eszik, alszik, néha sír. Éjjel 2x eszik, amiből a második már tulajdonképpen hajnalban van. És ami a legfontosabb hízik, mint a kisliba: már 2820 gramm. Dani nagyon jó testvér. Mondhatom igazi testvér. Szereti, puszilgatja, vigasztalja, de azért ha azt akarja, hogy a hugi ébren legyen, akkor azért mindent megtesz: zörög, csörög, hangosabban beszél. :o) De ez így normális szerintem. És akkor néhány kép.
